Rasszizmus, antiszemitizmus és a diszkrimináció különböző formái

Ez az online eszköztár a diszkrimináció öt formájára fókuszál: a cigányellenességre, az antiszemitizmusra, a rasszizmusra, illetve az LMBT+ emberek, valamint a muszlimok ellen irányuló diszkriminációra – bár különböző emberek különböző kifejezéseket is használhatnak ezekre a jelenségekre. Miért ne lehetne azt mondani, hogy muszlimellenes rasszizmus? Egyáltalán miért van szükségünk olyan kifejezésekre, mint az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség? Nem egyszerűen rasszizmusról van szó, ami a zsidókra vagy a romákra irányul? A rasszizmus nem fedi le az összes jelenséget?

Bár a diszkrimináció e formáinak mindegyikében találhatóak közös jellemzők, vannak különbségek is, melyeket meg kell értenünk ahhoz, ha meg akarjuk ragadni a „mások” gyűlöletének komplex történelmét és mélyen gyökerező hagyományát társadalmainkban.

Csoportképzés
Ami közös ezekben az előítéletekben az az, hogy az embereket kinézetük, nevük, születésüktől fogva meglévő vagy szerzett identitásuk miatt veszik célba. Valamiféle homogén csoportokat gondolnak ki (például a zsidók, a muszlimok, a romák, a melegek, a feketék), és az embereket azon dolgok alapján diszkriminálják, amilyennek elképzelték őket.

A diszkriminációnak nincs hierarchiája
Európa mindig is sokszínű volt, melyben számos kisebbség élt, akik sokféleképpen kerültek egymással kapcsolatba. Ennek ellenére ezeknek a kisebbségeknek a diszkriminációja hosszú történelmi múltra tekint vissza. A Megindító Történetekben olyan interjúk kaptak helyet, melyekben a fiatalok a mostani tapasztalataikról mesélnek, mint például egy olyan fiatal, aki fizikai kihívásokkal küzd (Matej Szlovákiából), vagy egy lány, aki egy kisebbségi vallási közösséghez tartozik (Wioletta, egy lengyel Jehova Tanúja). Fontos, hogy a tanulók felismerjék, a diszkriminációknak nincs hierarchiája abban a tekintetben, hogy kit diszkriminálnak a legjobban. A megbeszélések alkalmával teret kell biztosítani arra is, hogy a diákok át tudják gondolni, a sokféle diszkrimináció közül melyek relevánsak a saját életük szempontjából, illetve abban a társadalomban, amelyben élnek.

Fogalmak és leírások
Az online eszköztárban a tanulók a cigányellenesség, az antiszemitizmus, a rasszizmus, valamint az LMBT+ emberek és a muszlimok elleni diszkrimináció különböző leírásaival találkozhatnak. Ezek segítségével mutatunk rá azokra a jelen- és múltbéli vonásokra, melyek relevánsak az egyes fogalmak szempontjából. Olyan szavakat is használunk, melyek gyakoriak, de a használatuk ellentmondásos, mint például a homofóbia vagy az iszlamofóbia. Ezen kifejezések mindegyike megtalálható a szószedetben, így azok a diákok, akik többet szeretnének megtudni, rákereshetnek ott.

Rasszizmus és antiszemitizmus
Az antiszemitizmust gyakran a rasszizmus egyik formájának tartják, melyben a zsidókat hibáztatják számos társadalmi, gazdasági és politikai problémáért. Mint a rasszizmus más formái, ez az ideológia is a megteremtett célcsoportot alacsonyabb rendűnek állítja be. Másrészt viszont az antiszemitizmus a zsidókat minden hatalom birtokosaként festi le. Ez az elképzelés teremti meg a zsidókkal kapcsolatos összeesküvés elméletek alapját, melyek szerint ők titkos befolyással bírnak a médiára, a bankokra és egyáltalán az egész világra.

A rasszizmussal ellentétben az antiszemitizmus nem jeleneik meg olyan szociális problémákban, mint a szegénység vagy a munkanélküliség. Másrészt viszont a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények nagy hatással vannak a zsidó emberek életére. Az a tény, hogy az antiszemitizmust a társadalom többsége nem találja lényeges problémának, többletveszélyt rejt magában, hiszen ezért úgy tűnhet, hogy az antiszemitizmus az áldozat és nem az egész társadalom problémája.

Az áldozat okolása
Az antiszemitizmus témájának felvetése során az osztályteremben találkozhatunk tagadással is. Vitathatják a kérdés relevanciáját. Lehet, hogy valaki azt mondja „Manapság a zsidókat nem éri hátrányos megkülönböztetés.” vagy azt mondja „Mi történik mostanában Izraelben?” A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a téma összetett érzelmi reakciót válthat ki, mely a bűntudat, a védekezés, és a zsidók áldozat szerepe iránt érzett közömbösség elegye. Az áldozat okolása gyakori jelenség, mely előfordul az antiszemitizmus áldozatai és mások körében is, akiket a diszkriminatív nyelvezet célba vesz: ha „még mindig” az antiszemitizmus miatt szenvednek, annak nyilván oka van.

A holokausztról való megemlékezés fontosságának felismerése, és a holokauszttal kapcsolatos ismeretszerzés fontos részét képezi a tanterveknek szerte Európában. Ugyanakkor a holokauszt tagadása, illetve jelentőségének minimalizálása az antiszemitizmus gyakori megjelenési formái közé tartozik.

Antiszemitizmus és Izrael kapcsolata
Az antiszemitizmust gyakran kötik össze Izrael állam politikájának kritikájával, illetve a cionizmus elutasításával. Ezek különösen bonyolult és kényes politikai kérdések.
Amikor elgondolkodunk a diákok véleményén, a következő pontokat érdemes figyelembe venni:

• Izrael és a palesztinok, illetve Izrael és a régió országainak konfliktusa nagyon összetett dolog, és gyakori, hogy sokaknak határozott véleménye van arról, ki a felelős a jelenlegi helyzetért, miközben nem ismerik jól a kérdés messzire nyúló történetét.
• Izraelt, mint bármely más nemzetállamot, lehet kritizálni. Azonban a kritika gyakran antiszemita jellegű mind nyelvezetében, mind felhasznált képanyagában. Izrael államalapítási jogának megkérdőjelezése antiszemitának tekinthető abból a szempontból, hogy egyetlen csoport államalapítási jogát vonja kétségbe. Az izraeli kormányt sokszor szigorúbb sztenderdek szerint ítélik meg, mint más kormányokat.
• Az izraeli megszállást a holokauszthoz hasonlítani nem csak rendkívül sértő, de gyakran zsidóellenes nézetek szolgálnak az elgondolás kiindulópontjául.
• Az antiszemitizmus akkor fejeződik ki a legvilágosabban, amikor az egész zsidóságot teszik felelősség Izrael politikájáért.
• Az anticionizmus meghatározása szerint nem antiszemita. Zsidók jelentős csoportja támogatja a palesztin államot, Jeruzsálem felosztását, és az 1967-es határokhoz való visszatérést a vitatott területek átadásával mind Izraelen belül, mind azon kívül. Másrészt viszont a cionizmusról a jelenlegi politikai légkörben nehéz objektív vitát folytatni. A gyakorlatban az anticionizmus jelentős része az antiszemita retorika részévé válik.

Rasszizmus és cigányellenesség
A cigányellenesség a rasszizmus másik jellemző formája. Szűk értelemben véve cigányellenességen a romaellenes attitűdöt vagy a gyűlöletbeszédben megjelenő negatív sztereotipizálást értjük. A cigányellenesség azonban sokkal szélesebb spektrumú diszkriminatív kifejezések és gyakorlatok előretöréséhez járul hozzá, melyek kézzel fogható formában is megjelenhetnek, mint például a romák számára biztosított szegényes lakhatási és oktatási körülmények. A rasszizmus más formáihoz hasonlóan a hatalom és a gazdagság elosztása fontos tényezőként járul hozzá a rasszizmus különböző szintjeinek továbbéléséhez.

Ami a cigányellenességet megkülönbözteti a rasszizmus más formáitól, az az Európa-szerte megtapasztalható széleskörű társadalmi elfogadottsága. A cigányellenes attitűdöt és cselekedeteket olyan módon tolerálják mindenféle erkölcsi stigma nélkül, mely nem jellemző a rasszizmus más formái esetén. A romák kritizálása vagy hátrányos megkülönböztetése túl gyakran válik igazolható és legitim cselekedetté.

A rasszizmus más formáihoz hasonlóan a cigányellenesség is azon alapszik, ahogyan a társadalmi többség az általa „cigány”-ként azonosított emberekhez viszonyul és bánik. A cigányellenesség elleni harc érdekében meg kell vizsgálnunk a hagyományos társadalmakat, és meg kell hallgatnunk azokat, akiket érint, de általában el is hallgattat a cigányellenesség.

Eredmények
A diszkrimináció mind az öt formájának megvan a maga története, mely gyakorta jelent üldöztetést és tömeggyilkosságot is. Ez az eszköztár nem foglalkozik a rabszolgaság, a náci népirtás stb. történetével. Ez az eszköztár lehetőséget ad a tanulók számára, hogy kortársaik és a múlt történetein keresztül a diszkrimináció különböző formáira reflektáljanak. Ugyanakkor fontosnak tekintjük, hogy ne csak a jogfosztottságra és a hátrányosan megkülönböztetett emberek szenvedéseire fókuszáljunk, hanem hogy megmutassuk, milyen eredményeket értek el bizonyos csoportok és egyének.

Szemtől szemben a diszkriminációval
A Szemtől szemben a diszkriminációval elnevezésű tanulási útvonal során a diszkrimináció elemzésére és különböző kifejezések bevezetésére kerül sor. Ennek célja nem az, hogy könnyű válaszokat és jól körvonalazott definíciókat adjon. Azt reméljük, sikerül a tanulókkal intenzív beszélgetést kezdeményezni és elgondolkodtatjuk őket azzal kapcsolatban, milyen hasonlóságok és különbségek mentén élik meg a kisebbségi csoportok a diszkriminációt.

Itt találhatóak az általunk használt leírások (link ahhoz a dokumentumhoz, melyben a 2 x 5 szöveg egy PDF fájlban megtalálható). Az első szöveg, amit a diákok elolvasnak, tartalmazza azokat a fő elemeket, melyekről tudnunk kell. A második szöveg egy nemzetközi szervezettől származik, és megmutatja, milyen fontos kérdések ezek mind saját társadalmunkban, mind világszerte.