A német törvénykönyv azon paragrafusa (1971-től 1994-ig), mely a férfiak közti homoszexuális cselekedeteket büntetendőnek tartotta. A nácik ennek a törvénycikknek az értelmében üldözték a homoszexuális embereket.  Emberek ezreit vették őrizetbe és deportálták koncentrációs táborokba, ahol legtöbbjüket meggyilkolták.  A törvénycikkely egészen 1994-ig érvényben maradt. A Németországban ennek a paragrafusnak az értelmében elítélt meleg férfiak ítéletét 2017-ben semmissé tették és kárpótlást kaptak.

A Philippe Pétain marsall által irányított francia kormány széles körben elterjedt elnevezése. A Vichy-kormány az 1940 júliusában kötött fegyverszünettől  egészen 1944-ig működött. Nevét arról a dél-francia városról kapta, ahol a kormány székelt. A Vichy-kormány bizonyos mértékig együttműködött a náci Németországgal, és antiszemita törvényeket hozott.

Annelies Marie Frank (1929-1945) Németországban született zsidó lány, aki családjával együtt menekült Hollandiába 1934-ben. 1942 júliusában a család Amszterdamban rejtőzött el, de a nemzetiszocialisták (más néven a nácik) a nyomukra bukkantak, és mind őket, mind segítőiket letartóztatták. Anne és testvére Margot a Bergen-belseni koncentrációs táborban vesztette életét, édesanyja, Edit pedig Auschwitzban halt meg. Csak az édesapja, Otto Frank, maradt életben. Ő adta ki Anne naplóját, mely a lány rejtőzködés alatt átélt élményeiről mesél. Ha többet szeretnél megtudni Anne Frankról, látogass el az Anne Frank House weboldalára.

Nemzetiszocialista propaganda kifejezés, mely Ausztriának a náci Németország által 1938 márciusában lezajlott annektálását, illetve ezt követően az ország Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelenti. A megszálló csapatokat ünneplő tömeg fogadta.

A cionizmussal (az elképzeléssel, hogy a zsidók számára szükség van egy államra a mai Izrael, Ciszjordánia és Gáza területén) szembeni politikai vagy ideológiai ellenállás. Az anticionisták kétségbe vonták Izrael állam létjogosultságát már annak megalapításától kezdve. Az anticionisták gyakran alkalmaznak kettős mércét Izrael állammal szemben: olyan dolgokat várnak el Izraeltől, amit más államoktól nem, és összemossák a határt az anticionizmus és az antiszemitizmus között.

A judaizmusnak (a zsidó emberek kultúrájának és vallásának) és követőinek (zsidók) általános elutasítása, melynek alapja a vallási előítélet vagy az egymással versengő vallási meggyőződések voltak. A judaizmust mint a modern nyugati világot veszélyeztető dolgot mutatták be. Az antijudaizmust olykor vallási antiszemitizmusnak is nevezik.

Olyan valaki, aki nem vonzódik szexuálisan senkihez sem, függetlenül nemtől vagy nemi szereptől (gender).

Koncentrációs és megsemmisítő táborok hálózata, melyet a náci Németország építtetett és működtetett a második világháború alatt a megszállt Lengyelország területén. Auschwitz I-et lengyel politikai foglyok építették, akik 1940 májusától érkeztek a táborba. 1942-től Auschwitz II-Birkenau lett a zsidók azonnali, közvetlen megsemmisítésének legnagyobb központja. Az embereket érkezéskor szelektálták, és többségüket azonnal meggyilkolták a gázkamrákban. A többieket kényszermunkára használták. Az Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborban 1,1 millió embert gyilkoltak meg, akiknek  90%-a zsidó volt. A többi áldozat legnagyobb részt a nem zsidó lengyelek, a romák és szintók, illetve a szovjet katonai foglyok közül került ki. Amikor a szovjet hadsereg 1945 január 27-én felszabadította Auschwitzot, már csak néhány beteg rab volt a táborban – a többieket úgynevezett halálmenetekbe osztották, és nem sokkal a tábor felszabadítása előtt más koncentrációs táborokba irányították.

A romák és a szintók társadalmi kirekesztése vagy hátrányos faji megkülönböztetése (diszkriminációja), mely lehet rendszerszintű, illetve egyéni is.

A kifejezést olyan rabokra használták a náci koncentrációs táborokban, akiket az SS őrök kijelöltek, hogy ellenőrizzék a kényszermunkát a táborokban, illetve hogy rendet tartsanak, és végrehajtsanak bizonyos adminisztratív feladatokat.  A szó eredete nem egyértelmű. Elképzelhető, hogy a német Kameradschaftspolizei (bajtársi rendőr) rövidüléséből jött létre, de eredhet az olasz capo szóból is, melynek jelentése „fej” vagy „főnök”. Szolgálatukért cserébe jobb ellátásban volt részük, jobb ruhákat kaptak, és bizonyos mértékig védve voltak az SS tisztek túlkapásaival szemben.

Olyan kép, amely egy ember arcvonásainak leegyszerűsített vagy eltúlzott formában való ábrázolásával komikus hatást ér el. A karikatúra dicsérheti vagy kritizálhatja az adott személyt. A 18. században, amikor az újságok rendszeresen jelentettek meg karikatúrákat, népszerű politikai eszköz lett.

Mind az első, mind a második világháborúval kapcsolatban használatos kifejezés. Az első világháborúban azt a frontvonalat jelölte, mely mentén Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia Oroszország ellen harcolt. A második világháborúban a front Németország és Lengyelország között volt, majd később ezt a kifejezést használták a Tengelyhatalmak és a Szovjetunió közötti front jelölésére is.

Minden olyan munka vagy szolgáltatás, melyre valakit akarata ellenére, nyomásgyakorlással vagy fenyegetéssel, kényszerítenek. A két világháború között ez főlek a gyarmatokra volt jellemző. A második világháború alatt ez az elnyomás mindennapos eszköze volt, melyet a náci Németország  és néhány szövetségese gazdasági megfontolásokból vezetett be. A nemzeti szocialisták (nácik) sok megszállt országból több mint hétmillió embert kényszerítettek arra, hogy Németországban dolgozzanak a mezőgazdaságban vagy az iparban. A koncentrációs táborok  foglyait például arra kényszerítették, hogy német fegyvergyárakban dolgozzanak.

Általában vallásos zsidó férfiak által viselt sapka, mely gyakran textilanyagból vagy kötött anyagból készült, és amit vallási szertartások alkalmával vagy zsinagógalátogatáskor viselnek.  Az ortodox zsidó férfiak a mindennapok során is viselik a kipát. A kipát kapedlinek, esetleg jarmulkének is hívják. (Mindkettő jiddis kifejezés.)

1933-tól kezdve a német nemzeti szocialisták (nácik) számos koncentrációs tábort építettek. Kezdetben ezeket a táborokat többnyire politikai ellenfeleik bebörtönzésére használták. Később zsidókat, lengyeleket, romákat és szintókat, papokat, Jehova tanúit, úgynevezett „antiszociális” elemeket, homoszexuálisokat és a náci Németország egyéb ellenségeit gyűjtötték össze ezekbe a táborokba. A kínzások, a kivégzések, az orvosi kísérletek, az alultápláltság és a fizikai bántalmazás emberek ezreinek halálához vezetett ezekben a táborokban. A megsemmisítő táborokat a nácik kifejezetten azért építették, hogy emberek százezreit, főleg zsidókat, romákat és szintókat tudjanak tervszerűen meggyilkolni. A tömeggyilkosságok többségét gázzal hajtották végre, de voltak tömeges kivégzések, melyek során lelőtték az áldozatokat, rengeteg embert halálra éheztettek és dolgoztattak. A Holokauszt során meggyilkolt hatmillió zsidó körülbelül felét a náci táborokban ölték meg.

Németországban az 1938 november kilencedikéről tizedikére virradó éjszaka lezajlott antiszemita pogrom fontosságát lekicsinylő elnevezése. Több mint 1400 zsinagógát romboltak le, zsidó üzleteket és otthonokat fosztottak ki, és zsidók ezreit deportáltak koncentrációs táborokba a rákövetkező napokban.  Körülbelül kilencven ember gyilkoltak meg. Németországban az eseményt ma leginkább Reichspogromnacht vagy Novemberpogrom néven emlegetik, mivel a „Kristályéjszaka” kifejezést legtöbbször a nácik használták, utalva a sok, összetört kirakatüvegre.

Egy adott etnikai csoport, nemzet vagy társadalom egy adott időben megfigyelhető jellegzetes elképzeléseinek, eredményeinek, szokásainak és közösségi viselkedési normáinak összessége. Más kultúrák megítélését befolyásolják a számunkra ismerős kultúrák, ezért az mindenképpen szubjektívnek tekinthető.

A náci Németország  által megszállt Lengyelországban, a Lublinhoz közeli Bełżec nevű faluban felállított megsemmisítő tábor. 1942 márciusa és decembere között közel félmillió, többnyire lengyel zsidót gyilkoltak meg itt SS katonák. Az SS tagjai úgy végeztek az áldozatokkal, hogy kipufogógázzal töltötték meg a gázkamrákat.

Koncentrációs tábor Németország északi részén, melyet eredetileg hadifoglyok számára építettek. Az SS 1943-ban vette át a tábor irányítását. Sok fogoly számára a tábor tranzitállomásként szolgált mielőtt megsemmisítő táborba szállították volna őket. Amikor a tábort 1945-ben felszabadították a brit katonák, körülbelül hatvanezer éhező foglyot talált, közülük tizennégyezren a felszabadítás után meghaltak. Összességében mintegy ötvenezer embert gyilkoltak meg Bergen-Belsenben, többségében zsidókat.

Olyan valaki, aki egyaránt vonzódik romantikusan és/vagy szexuálisan mind a férfiakhoz, mind a nőkhöz.

A másik ember bántásának céljából elkövetett ismétlődő agresszív viselkedés, lehet szóbeli, érzelmi, fizikai vagy internetes is.  Amennyiben csoportosan követik el, mobbingnak nevezzük. Az erőszakoskodók társadalmi csoportokat, rasszt, testalkatot, fizikai erőt, nemet, szexuális orientációt, vallást, megjelenést, viselkedést, testbeszédet vagy képességet vehetnek célba. Az erőszakos zaklatás komoly, hosszú távú problémákat okozhat.

Általában nem romák által használt kifejezés, ami sok esetben bántásként is értelmezhető. A cigányság sokféle népcsoportból áll össze, és általában ők maguk is sokféleképpen nevezik magukat. Sokan romának vagy szintónak tartják magukat. A „cigány” kifejezés sok esetben elfedi a népcsoporton belüli különbségeket.

Az a meggyőződés, mely szerint a zsidó népnek saját hazára van szüksége Palesztinában. Ezt a kifejezést használjuk még annak a zsidó nacionalista mozgalomnak az elnevezésére is, mely a 19. század végén született abból a célból, hogy megteremtsen egy zsidó államot Palesztinában.

A civil szervezetekre használt NGO az angol „non-governmental organisation” kifejezés rövidítése. Ezek non-profit szervezetek, melyeket általában a tagok és az adományozók alapítanak, és akiket gyakorta önkéntesek működtetnek.  A civil szervezetek a kormányoktól és nemzetközi kormányzati szervezetektől függetlenül működnek. Nagyon sok féle civil szervezet működik számos jótékonysági, politikai, szociális és vallási célkitűzést támogatva.

Tábor a Párizstól (Franciaország) 20 km-re észak-keletre fekvő Drancy városában. 1941-ben került kialakításra, és a Franciaországban tartózkodó külföldi zsidók internálótáboraként működött, később azonban a legfontosabb átmeneti tábor lett, ahova a nácik és a kollaboráló franciák által később deportálásra kerülő francia zsidókat különítették el.

Tábor a Párizstól (Franciaország) 20 km-re észak-keletre fekvő Drancy városában. 1941-ben került kialakításra, és a Franciaországban tartózkodó külföldi zsidók internálótáboraként működött, később azonban a legfontosabb átmeneti tábor lett, ahova a nácik és a kollaboráló franciák által később deportálásra kerülő francia zsidókat különítették el.

A muszlimok számára az istentiszteletek helyszíne. Információs, oktatási és szociális-jóléti központ is, ezen kívül itt kerül sor a vitás ügyek rendezésére.

Előre elgondolt vélemény, mely olyan jellegzetességeken alapulhat, mint a nemi identitás, a szexuális orientáció, az etnikai származás vagy a vallás.  Az előítéleteknek nincs okszerű magyarázatuk és nem alapulnak valódi tapasztalatokon; többségük negatív, és gyakran használják a diszkrimináció igazolására. A sztereotípiákkal ellentétben az előítéleteknek érzelmi töltetük van. Az emberekben gyakran nem tudatosulnak az előítéletek, emiatt nehéz dolog leküzdeni őket.

A háború, mely 1914 júliusában kezdődött Európában, és 1918 novemberéig tartott. A két legfőbb, egymással szembenálló szövetség az Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból álló Szövetségesek, illetve a Németország és az Osztrák- Magyar Monarchia alkotta Központi Hatalmak voltak.  Idővel több ország is bekapcsolódott a háborúba. A történelem egyik legnagyobb háborújának több mint 16 millió halálos áldozata volt (köztük civilek is), és ez volt az első olyan háború, melyben széles körben vetettek be kémiai fegyvereket (kémiai hadviselés). A háború a Szövetségesek győzelmével ért véget.

Olyan alapvető és elidegeníthetetlen jogok, melyek minden embert megilletnek. Ilyen például az élethez való jog, a gondolat- és vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság, a szabad mozgáshoz való jog, a szólásszabadság, illetve az a jog, hogy senki ne bántalmazhasson vagy kínozhasson meg minket. 1948-ban az ENSZ elfogadta Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, és azt követendőnek tekinti minden ember és nemzet számára.  Ha többet szeretnél megtudni ezekről a dolgokról, olvasd el a nyilatkozatot.

Egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás, mely csoport tagjai ugyanazt vagy nagyon hasonló nyelvet beszélnek, ugyanazzal a kulturális örökséggel, történelemmel és hazával rendelkeznek, gyakorta születésük által. Ezt a kifejezést gyakran keverik össze a nemzet, a nép vagy a rassz szavakkal.

A világos bőrszínű, többnyire európai felmenőkkel rendelkező emberek leírására használatos kifejezés. A gyarmatosítás óta a szóhoz másodlagos jelentésként a hatalom, a kifinomult kultúra és a haladás társul. A „fehérség” társadalmi konstrukciója sok országban központi szerepet tölt be, hozzájárult a nemzeti identitás kialakításához, és gyakran a nem fehér bőrszínű emberek diszkriminációjához vezet.

Élelmiszerek, ruhák illetve üzemanyag ellenőrzött elosztásának módszere, amennyiben az erőforrások korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Ezt a módszert gyakran használják háborús időkben, amikor élelmiszer- és egyéb jegyeket osztanak, melyekért cserébe a lakosság csekély mennyiségű árucikkhez juthat minden hónapban.

Azokra az emberekre használatos kifejezés, akiknek a bőrszíne más populációkkal összehasonlítva sötétebb.  Maga a meghatározás kultúránként és társadalmanként különbözhet. Ma az identitás büszke felvállalását jelenti az, ha valaki feketének nevezi magát.

Az elnevezést sokan szívesebben használják az afroamerikai kifejezés helyett, mivel ez nem hangsúlyoz olyan afrikai gyökereket, amivel az egyén adott esetben nem tud azonosulni.

Amennyiben valaki felsőbbrendűnek tartja magát másokhoz képest, úgy gondolja, másoknál jobb, és mások felett áll. A kifejezés ellentéte az alacsonyabb rendű.

Azok az attitűdök, érzések és viselkedési minták, melyet egy társadalom vagy egy kultúra elvár a férfitől vagy a nőtől. Ez a koncepció társadalomról társadalomra változhat. Amennyiben az egyes egyének vagy csoportok nem illenek bele az elvárt gender normákba, gyakran kénytelenek szembenézni hátrányos megkülönböztetéssel (diszkriminációval) vagy kirekesztéssel.

Olyan szándékos cselekmény, melynek célja, hogy részben vagy teljes egészében megsemmisítsen egy bizonyos etnikai, nemzetiségi, faji vagy vallási csoportot. A népirtás járhat tömeggyilkossággal is, de jelentheti a társadalmi, politikai és kulturális intézményrendszer, egy adott nyelv vagy a vallás szisztematikus lerombolását is. A történelem során a második világháborúban példa erre a Holokauszt , illetve a  Porajmos (a roma holokauszt), valamint a Ruandai népirtás 1994-ben. Ha többet szeretnél tudni minderről, látogass el a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) honlapjára. 1948-ban az ENSZ egyezményt fogadott el a népirtás megelőzése és megbüntetése tárgyában, mely tanácsokat fogalmaz meg a tagországok számára azzal kapcsolatban, hogyan előzzék meg, illetve büntessék a népirtást. Eddig (2017) 143 ország írta alá az egyezményt.

A náci Németország titkos államrendőrsége, mely a nemzetiszocializmus ellenségeinek tartott embereket üldözte.  A Gestapónak korlátlan hatalma volt, tisztjeik tetszésük szerint tartóztathattak le embereket, akiket aztán koncentrációs táborokba is küldhettek.  The Gestapo sok országban vett részt a zsidó lakosság és más üldözött csoport deportálásában.

A gettó szót első alkalommal Velencében használták a 16. században a városnak arra a területére, ahol a zsidók élni kényszerültek. A második világháború folyamán a náci Németország a megszállt európai országok számos városában hozott létre olyan elzárt területet, melyeket a zsidók, illetve néha a romák számára jelölt ki kényszerlakhelyül. Mivel az emberek nem jutottak elég élelemhez, valamint nagy volt a zsúfoltság, rosszak a higiéniai viszonyok, és gyakori volt a megerőltető kényszermunka, a gettókban magas volt a halálozási arány. Sok embert deportáltak a gettókból a megsemmisítő táborokba.

Az az eljárás, melynek során embercsoportok számára a város bizonyos területén kényszerlakhelyet jelölnek ki. A gettók bizonyos esetekben kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező helyeken kerültek kialakításra, zsúfoltak, illetve az ott található lakóhelyek rossz állapotban voltak.

A gyarmatok fenntartásának gyakorlata. A gyarmat egy másik állam fennhatósága alá tartozó terület. A 16. századtól számos nyugati országnak, mint például Franciaországnak, Spanyolországnak, az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Belgiumnak is voltak gyarmatai Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában. A gyarmatosított területek erőszakos kizsákmányolása olyan helyzetet teremtett, melyben a hódítók hoztak meg minden fontos döntést, ami a bennszülött lakosok életére hatással volt. Döntéseik (politikájuk) az őslakosok /bennszülöttek szegregációjához, valamint politikai és gazdasági elnyomásához vezettek. Az európai gyarmatosítók önmagukat felsőbbrendűnek tartották, és úgy gondolták, hogy megilleti őket az uralkodás joga.

Általában erőszakos bűncselekmény, melyet az elkövetőnek a megtámadott személy vélt vagy valós vallása, neme, etnikai hovatartozása, fogyatékossága, szexuális irányultsága, nemzetisége stb. miatt érzett gyűlölete, részrehajlása vagy előítélete motivál. Ennek a bűncselekménynek része lehet fizikai erőszak, tulajdon megkárosítása, megfélemlítés, zaklatás, verbális erőszak, gyűlölködő levél. Vannak olyan országok, ahol speciális törvényekkel igyekeznek visszaszorítani a gyűlölet-bűncselekményeket oly módon, hogy amennyiben a  bűncselekmény indítékai közt egy bizonyos társadalmi csoport elleni ellenségesség is szerepel, a büntetési tétel súlyosbítására kerül sor.

Olyan kijelentések vagy képek, melyeknek célja egy adott ember elleni erőszak, megfélemlítés vagy megalázás annak neme (gender), etnikai származása, szexuális orientációja, vallása vagy fogyatékossága stb. miatt. Lehet ez a beszélő gyűlöletének kifejeződése, de lehet célja az is, hogy gyűlöletet keltsen a hallgatóságban. A gyűlöletbeszédnek részét képezik olyan megjegyzések, melyek előmozdítják vagy indokot szolgáltatnak a diszkriminációra. Legszélsőségesebb formájában a gyűlöletbeszéd nyíltan agresszióra és erőszakra buzdít egyes emberekkel vagy csoportokkal szemben. Az interneten és a médiában a legfőbb célcsoportok az LMBT+ emberek, a muszlimok, a zsidók és a nők. Sok országban bűncselekménynek számít a gyűlöletbeszéd. Ha szeretnél többet megtudni a témával kapcsolatban, olvasd el a No Hate felmérés eredményeit a No Hate Speech Movement  weboldalán.

A második világháború végén, ahogy a Szövetségesek egyre jobban megközelítették, majd fel is szabadították a németek által megszállt területeket, illetve elfoglalták Németország egyes részeit, az SS katonák halálmenetre kényszerítették a koncentrációs táborokban fogva tartott embereket. A menetek célja az volt, hogy eltávolítsák a táborokból a lehetséges szemtanúkat és a bizonyítékokat, illetve hogy ameddig csak lehet, kihasználják a foglyok ingyen munkaerejét.  A már eleve nagyon legyengült foglyokat evakuálták a koncentrációs táborokból, vagonokba zárták, vagy napokig, hetekig tartó erőltetett menetre kényszerítették őket – azokat pedig, akik nem tudtak lépést tartani a többiekkel, az SS őrök lelőtték. Emberek ezrei haltak meg az evakuálások során (vagy mert meggyilkolták őket, vagy mert belehaltak az elégtelen táplálkozásba és a betegségekbe). Néhány halálmenet a foglyok tömeges lemészárlásával ért véget.

A náci Németországra a nemzeti szocialista propaganda által használt kifejezés.

Az a világszemlélet, melyben a heteroszexualitás normaként fogalmazódik meg, és egyedül a női és férfi genderfelosztást ismeri el.  Eszerint az elgondolás szerint az egyén biológiai neme határozza meg a nemi identitását, a nemi szerepét és a szexuális orientációját.

Kimondva vagy kimondatlanul felelősnek tartani valakit valamiféle sikertelenségért, vagy nem várt, kellemetlen eredményért. Az „áldozathibáztatás” azt jelenti, hogy egy helytelen cselekedet vagy bűncselekmény esetén részben vagy teljes egészében az áldozatot tartjuk felelősnek annak bekövetkezéséért. Ha szeretnél erről többet megtudni, nézd meg  Brené Brown videóját .

A hagyományosan a muszlim nők által a nem a közvetlen családjukhoz tartozó felnőtt férfiak társaságában viselt kendő. A kendő eltakarja a hajat és a mellkast, és az iszlám hagyományok szerint a tartózkodás és a visszafogottság jelképe.

A kifejezésen leginkább a náci Németország és segítőik által a második világháború során az európai zsidókon végrehajtott tömeggyilkosságot értjük. A szó görög eredetű, jelentése „teljesen (holos) elégő (kaustos) áldozat”. A kifejezés bántó lehet sok ember számára, mert arra is utalhat, hogy a zsidók meggyilkolása egyfajta áldozat volt. Emiatt gyakran inkább a Soá szót használják.  A holokauszt szó tágabb értelmében magába foglalja a náci Németország nem zsidó áldozatainak legyilkolását is.

Az LMBT+ emberekkel és a homoszexualitással szembeni előítélet, a tőlük való félelem vagy az irántuk érzett gyűlölet.  A szót azért kritizálják, mert orvosi kifejezés benyomását keltheti. Azok az emberek, akik félnek a homoszexuálisoktól, vagy gyűlölik őket, gyakran vallási tanításokra vagy heteronormatív elgondolásokra hivatkoznak.

Hasonló, egynemű.

Olyan szexuális orientáció, melyet a saját nemhez vagy genderhez való romantikus és/vagy szexuális vonzódás jellemez.

Identitáson mindazokat az egyedi jellemzőket, meggyőződéseket és értékeket értjük, melyek meghatározzák, kik is vagyunk valójában. Az identitás a „Ki vagyok én?”, „Hova tartozom?”, „Mi tesz engem hasonlóvá másokhoz, és mi különböztet meg tőlük?” (énkép) , illetve a „Hogyan látnak engem mások?” kérdésekre adott válasz.

Az identitásunkat nem a génjeink határozzák meg, az idők folyamán változhat is. Egyes elemeit a környezetünk határozza meg, mint például a családunk vagy az a kultúra, melynek részei vagyunk. Az identitás bizonyos sajátosságai láthatóak, más sajátosságai nem. Mindannyian több különböző csoporttal is azonosulunk. Senki sem csak nő vagy férfi, csak diák vagy tanár, csak muzulmán vagy keresztény, zsidó vagy ateista.  Sok emberrel osztozunk egy-egy azonos jellemzőn, de saját jellemvonásaink egyedi elrendezésben vannak jelen mindannyiunkban.

Az Egyesült Államokban „stop and frisk” néven is ismert eljárás, mely során az intézkedő rendőrnek hatalmában áll megállítani, átkutatni és ezt követően őrizetbe venni egy személyt bármiféle parancs, ok és bizonyíték nélkül. Számos városban és országban bebizonyosodott már, hogy a rendőrség hajlamosabb megállítani és átkutatni a feketéket, vagyis ez a faji alapú profilalkotás része.

Az imák és az istentiszteletek vezetője a dzsámiban, ő a Korán tanítója, útmutatást ad vallási kérdésekben. Sok síita hagyományban az imámot az iszlám vallás és jog tekintélyeként ismerik el, és őt tartják Isten legfontosabb emberének.

Olyan emberek, akik születéskori anatómiai tulajdonságaik miatt nem határozhatóak meg egyértelműen férfiként vagy nőként.

A rasszizmusnak az a formája, amely beágyazódik a társadalmi, politikai intézményrendszerbe, és amit ezek az intézmények életben tartanak. Mindez a rasszizmus tagadásához, rasszista profilalkotáshoz, az oktatásból, a lakhatásból és a munkavállalásból való kirekesztéshez, illetve a politikai jogok gyakorlásában (szavazati jog) tapasztalható hátrányos megkülönböztetéshez (diszkrimináció) vezethet.

Az iszlám vallással szembeni ellenségesség, ami gyakran abból a feltevésből indul ki, hogy az iszlám erőszakos és radikális vallás, és veszélyezteti a nyugati társadalmat. Az a mítosz, hogy az iszlám harcos vallás, a keresztes háborúk után, a középkorban terjedt el Nyugat-Európában, és a mai napig tartja magát ez az elképzelés. Az iszlámellenes emberek a 2001-es (szeptember 11-i) terrorista támadást, és más támadásokat is, arra használják fel, hogy a muszlimokat vallási fanatikusokként ábrázolják.

A muszlimok és általában az iszlám kultúra elleni előítélet, a hozzájuk kapcsolódó félelem és gyűlölet. Gyakran kapcsolódik ahhoz a diszkriminatív elképzelésekhez, hogy a muszlimok vallási fanatikusok, és veszélyt jelentenek a nem muszlim közösségekre, illetve, hogy az iszlám nem támogatja az egyenlőséget, a toleranciát és a demokráciát. Az elnevezést nem mindenki tartja szerencsésnek, mert a fóbia kifejezés betegségre is utalhat.

Keresztény indíttatású vallási mozgalom, melyet a 19. század végén alapítottak az Egyesült Államokban. A mozgalom tagjai abban hisznek, hogy a Bibliát Isten maga sugallta, és az történelmileg hű, ezért a Biblia tanítását szorosan követve élnek. Ajtóról ajtóra járó térítő munkájukról ismertek. Elutasítják a földi hatalmat, a kormányokat, a politikailag semlegességet tartják követendőnek. A náci Németországban a Jehova tanúit a katonai szolgálat megtagadása miatt üldözték, illetve azért is, mivel nem tisztelegtek Hitlernek. A Németországban élő húszezer Jehova tanúiból tízezer főt bebörtönöztek, kétezer főt pedig koncentrációs táborba küldtek.

Olyan nő, aki más nőkhöz vonzódik romantikusan és/vagy szexuálisan.

LMBTQIA* a leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender, queer, interszexuális és aszexuális kifejezés rövidítése, ahol a csillag azokra az emberekre utal, akik saját maguk határozzák meg szexuális identitásukat. Az LMBTQIA* embereket hátrányos megkülönböztetés éri, amikor mások elutasítják szexuális orientációjukat és/vagy  nemi identitásukat. Az elutasítás sokféleképpen fejeződhet ki, a szidalmazástól a fizikai erőszakig bezárólag sokféle formát ölthet, de ide tartozik a cégek és az állami intézmények által gyakorolt diszkrimináció is. Az LMBTQIA* emberek elleni diszkriminációt néha homofóbiaként is emlegetik, annak ellenére, hogy a fóbia kifejezés helytelen módon orvosi problémára is utalhat: olyan fóbiára vagy pszichés félelemre, melyet nem lehetséges uralni.

Az 1993-ban egy londoni buszon megkéselt fiatal fekete férfi, Stephen Lawrence gyilkossági ügyében zajlott rendőrségi nyomozati munkáról szóló jelentés.  A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az a mód, ahogyan a londoni rendőrség eljárt a nyomozás során, azt mutatja, hogy az intézményes rasszizmus jelen volt a rendőrség munkájában. A jelentés sok vitát váltott ki, végül azonban világossá tette, hogy szükség van arra, hogy foglalkozzanak a rasszizmussal a brit rendőrségen belül.

Az Alabama államban található Montgomery egyik egyházának lelkésze és afroamerikai emberi jogi aktivista volt. Küzdött az Egyesült Államokban meglévő faji megkülönböztetés ellen, és minden bizonnyal leginkább a „Van egy álmom” kezdetű, az alapvető emberi jogok kivívása érdekében szervezett washingtoni  tüntetésen elmondott beszédéről híres.

A második világháború 1939-ben kezdődött, amikor a náci Németország lerohanta Lengyelországot. A szövetséges hatalmak az úgynevezett tengelyhatalmak ellen küzdöttek ebben a háborúban. Ez volt a második világméretű háború, melyben több mint 65 millió ember vesztette életét. A háború a szövetséges hatalmak győzelmével ért véget 1945-ben.

A második világháború során  Németország megtámadott és elfoglalt sok országot, például Lengyelországot, Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Csehszlovákiát és a Szovjetuniót.

A kifejezést olyan emberekre használjuk, akik saját nemükhöz vonzódnak.  Az 1990-es évek óta lekicsinylő értelemben is használják. A meleg szóhoz azonban sok pozitív képzettársítás tartozik a Gay Pride és a Gay Games kifejezések miatt.

A menekült az az ember, aki hazájából háború vagy faji, vallási, illetve politikai üldöztetés miatt menekül el.  A menekült státuszt a nemzetközi jog határozza meg, és az azzal rendelkezőket törvény védi, a menekülteket nem lehetséges kiutasítani, illetve visszaküldeni oda, ahol veszélynek vannak kitéve. Menedékkérőknek hívjuk azokat, akinek a kérelmét még nem bírálták el.

Olyan rabok számára létesített tábor, akiket akaratuk ellenére munkára kényszerítettek, például a mezőgazdaságban, gyárakban, útépítéseken és építkezéseken.  Az ilyen táborokat eredetileg bűnözők számára hozták létre, a 20. században azonban sok totalitárius rezsim, mind kommunista, mind fasiszta kormányok, használták a munkatáborokat politikai ellenfeleik bebörtönzésére. A táborokban tapasztalható állapotok táboronként különböztek, de gyakran vezettek a fogvatartottak halálához.

Az iszlám vallás követője.  Az muszlim arab eredetű szó, jelentése: “az, aki Isten békéjének részesévé válik”. A muszlimok egyetlen Istenben hisznek, és ez az egyistenhit spiritualitásuk középpontja.  A legtöbb muszlim közösség vagy szunnita, vagy síita, de sok kisebb vallási csoport is létezik, mint például az ibáditák vagy az aleviták, illetve az ahmadijja szekta. Sok olyan országban, ahol a muszlim vallású emberek vannak többségben, a szunniták a legnagyobb csoport.  Vannak olyan muszlimok is, akik nem azonosítják magukat az iszlám egyik ágával sem. A muszlimok közt sok különböző kulturális hagyomány él.

A kulturális rasszizmus egyik formája, mely a muszlimok ellen irányul. Meggyőződése, hogy a nyugati kultúra felsőbbrendű az iszlám kultúrához képest, és hogy a két kultúra kölcsönösen kizárja egymás létezését.  Az olyan kulturális szimbólumok, mint a hidzsáb vagy a turbán embercsoportok negatív megítélésére és hátrányos megkülönböztetésükre ad alkalmat.

A nemzeti szocializmus ideológiájának követője. A kifejezést a náci párt, az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) tagjaira használták, de szélesebb értelemben véve minden olyan emberre is használatos, akik rész vettek a zsidók, a romák és szintók, illetve a náci Németország egyéb áldozatainak üldözésében.

Németországnak az az 1933 és 1945 közé eső történelmi korszaka, amikor Adolf Hitler diktátor és a náci párt (az NSDAP) irányította az országot. A náci Németország robbantotta ki a második világháborút 1939-ben, amikor megtámadta Lengyelországot. Emberek millióit, különösen a zsidókat, kiáltották ki a német birodalom ellenségeinek. Őket üldözték és meggyilkolták.

A tőkés világ gazdasági összeomlása, mely az 1930-as években számos országot érintett. A válság az Egyesült Államokból indult, ahol 1929 októberében összeomlott a tőzsde . A válság begyűrűzött az európai bankokhoz is, és sok üzleti vállalkozás csődjét okozta.

Az egyén belső érzése azzal kapcsolatban, hogy nőnek, férfinak a kettő keverékének, esetleg egyiknek sem érzi magát. A nemi identitás nem feltétlenül egyezik meg a velünk született nemmel.

Totalitárius ideológia és rezsim, mely 1933 és 1945 között volt hatalmon Németországban, és amely szélsőségesen antiszemita, rasszista, antidemokratikus és antikommunista volt. A nemzeti szocialista kormányzat a társadalom minden területe felett teljes politikai ellenőrzést (németül: Gleichschaltung) gyakorolt, és üldözött mindenkit, akit a rendszer ellenségének tekintett, különös tekintettel a zsidókra.

A náci elgondolásokra, főképpen pedig a rasszizmusra, az antiszemitizmusra és az idegengyűlöletre épülő társadalmi-politikai mozgalom tagja. A legtöbb neonáci saját társadalmi problémáiért a bevándorlókat hibáztatja, illetve zsidó összeesküvés-elméletet agyal ki. Gyakran tagadják a Holokausztot és azokat a népirtásokat, melyeket a nemzetiszocialisták és kollaboránsaik hajtottak végre, vagy kisebbítik ezek jelentőségét. Világszerte sokfelé voltak erőszakos neonáci támadások, sőt gyilkosságokra is sor került egy Nemzetiszocialista Földalatti Mozgalom elnevezésű szervezet által. Ezekben 2000 óta kilenc migráns és egy rendőrnő veszítette életét Németországban.

1938 és 1945 között az észak-németországi Hamburg közelében működő koncentrációs tábor. Az SS több mint  100,000 embert börtönzött be Neuengamme-ba és a hozzá tartozó altáborokba. A foglyokat fegyvergyárakban és téglagyárakban dolgoztatták halálra. Ez azt jelenti, hogy az SS katonák nem saját maguk gyilkolták meg a foglyokat, de szándékosan embertelen körülmények között tartották őket fogva, nem kaptak megfelelő mennyiségű ételt és nem kaptak orvosi ellátást, így a megerőltető fizikai munka sok fogoly halálát okozta.

Olyan általánosan elfogadott szabályok vagy modellek, melyeket egy adott társadalom tagjai széles körben elismernek, és amelyeket az a társadalom a tagjaival szemben elvárásként fogalmaz meg.  A normák gyakran íratlan szabályok, és leginkább akkor válnak észrevehetővé, amikor valaki nem azoknak megfelelően cselekszik – ez esetben a viselkedését különcnek vagy megbotránkoztatónak tekintik.

(Német Nemzetiszocialista Munkáspárt, Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei): Az első világháború után Németországban működő számos szélsőjobboldali párt egyike. Adolf Hitler 1921-ben lett a párt vezetője. A párt nacionalista, antidemokratikus és antiszemita párt volt.  1932-re ez volt a legnagyobb frakció a német parlamentben. Amikor 1933-ban Hitler lett a kancellár, minden más pártot betiltottak, és a nemzetiszocialisták diktatúrát hoztak létre. Hitler egyszerre volt a párt vezetője és az államfő, a párt szimbóluma – a horogkereszt – pedig nemzeti szimbólum lett. Az NSDAP maradt az egyetlen hivatalos párt Németországban egészen a második világháború végéig, amikor a szövetséges hatalmak betiltották.

Lásd Keleti front.

Orosz szó, eredeti jelentése „pusztítás”. Elsődlegesen a 19. és 20. században a zsidók ellen elkövetett oroszországi csoportos erőszakcselekményekre használták a szót, később a nemzeti szocialisták és segítőik által  elkövetett antiszemita támadásokra is.  Ma ezt a szót használjuk az európai zsidók elleni támadásokra a középkorban is, illetve általánosságban véve bármely csoportos erőszakcselekményre, melyeknek célpontja egy etnikai csoport, mint például szikhek Indiában vagy az aleviták Törökországban.

A törvényhozás és a politikai döntések befolyásolásának békés módja, melynek során a polgári engedetlenségben részt vevők bizonyos törvényeket vagy rendelkezéseket tiltakozásképpen nem tartanak be. Példa lehet az ilyen békés tiltakozásra az egyes vállalatok termékeivel vagy a választásokkal szembeni bojkott, a sztrájkőrök állítása, az ülősztrájk, a gyárfoglalás, a lassító sztrájk, a tömegtüntetéseken való részvétel és az éhségsztrájk.

Roma kifejezés a romákat és a szintókat a második világháborúban sújtó népirtásra, melyet a német nemzetiszocialisták és segítőik hajtottak végre.  A népirtás célja a roma lakosság teljes megsemmisítése volt Európában. A romák üldözése rasszista alapon folyt.
A halálos áldozatok teljes száma ismeretlen, félmillió vagy annál is több embert gyilkolhattak meg a roma holokauszt során. Nyugat-Németország 1982-ben beismerte a Porajmos létét. A hivatalos beismerés ellenére a romák elleni népirtás részletei a mai napig nagyrészt felderítetlenek maradtak.

Olyan emberek, akik nem azonosítják magukat a biológiai nemükkel szemben támasztott társadalmi elvárásokkal. A nemi identitás férfi és női spektrumának bármely pontjával azonosíthatják magukat.

Zsidó tudós, a Tóra tanítója, illetve a zsidó hitközség vagy zsinagóga spirituális vezetője.  A rabbi az a személy, aki vezetheti az imákat, és ő az, akivel a zsidók jogi és egyéb ügyekben konzultálnak.

A kifejezést a múltban arra használták, hogy az embereket szemmel látható biológiai hasonlóságaik és jellemző tulajdonságaik alapján csoportokba osszák. Ma már nem használatos történeti kifejezés, a rasszt már nem tekintjük biológiailag érvényes felosztásnak. Az emberiség egy fajhoz tartozik, genetikai különbségeink pedig nincsenek hatással a jellemünkre, képességeinkre, illetve az identitásunkra. A rassz fogalma azonban központi jelentőségű a rasszizmus számára.

Egy Berlintől 90 kilométerre észak-keletre fekvő koncentrációs tábor nőknek és lányoknak. A foglyoknak gyárakban kellett dolgozniuk, többek közt a Siemens gyárban is. Amikor a keleti front a közelbe érkezett, az SS katonák megpróbáltak annyi foglyot megölni, amennyit csak tudtak. Összesen körülbelül 30.000 embert gyilkoltak meg Ravensbrückben.

A roma kifejezés mellett ezt is használják a romák és a szintók etnikai csoportjának elnevezéseként. A romák az 5. században kezdtek nyugatra vándorolni India északi területeiről. A Balkánon a 14. században jelentek meg, és a 15. századra érkeztek meg a mai Németország és Franciaország területére.
A „romani” kifejezés annak a sokféle nyelvnek a gyűjteményes elnevezésére szolgál, melyet a különböző roma csoportok használnak. Ezek a nyelvek néha hasonlítanak egymásra, ugyanakkor olyan jelentős különbségek is lehetnek köztük, mint például a különböző szláv nyelvek között. A szintók Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban és Észak-Olaszországban a szinti nyelvjárást beszélik.

A teljes pusztításra használt héber kifejezés, melynek szó szerinti jelentése „csapás”, és amelyen azt a népirtást értjük, melynek során a német nácik és segítőik közel hatmillió zsidót pusztítottak el az antiszemitizmus miatt.   A Soá a zsidó emberek csoportjának kulturális, társadalmi és intellektuális megsemmisítésére is utal. A Holokauszt elnevezés is használatos.

A Schutzstaffel (védelmi egység) német kifejezés rövidítése, a náci párt, az NSDAP elit katonai szervezete, mely saját hírszerző egységgel rendelkezett.  Sok olyan vállalat is a párt tulajdonában volt, mely haszonra tett szert azáltal, hogy  a koncentrációs táborok foglyait kényszermunka keretében dolgoztatta.  Az SS irányított minden koncentrációs tábort, és ők voltak a táborokban zajló tömeggyilkosságok legfőbb felelősei.

A szexuális társsal szembeni preferencia, de tágabb értelemben a másik ember iránti érdeklődés, legyen az szexuális vagy sem.

A nem fehér bőrű emberek leírására használt kifejezés egy hagyományosan fehér társadalomban. A nem fehérek szisztematikus rasszizmusnak vannak kitéve egy fehérek által dominált kultúrában. A kifejezés a rasszista alapon megkülönböztetett nem fehérek között meglévő szolidaritást sugallja, ennek ellenére továbbra is a fehér bőrszín sztenderd voltát hangsúlyozza.

A romák egyik csoportja Közép-Európában. A szintók a legrégibb Németországban és Ausztriában élő roma népcsoport, mely elérte, hogy saját nevét hivatalos elnevezésként használhassa. Hagyományosan vándorló életmódot folytató népcsoport, mára azonban a szintók többsége letelepedett.

A szövetséges hatalmak kifejezést a második világháborúban használták, ez eleinte az Egyesült Királyságot, Lengyelországot és Franciaországot foglalta magába, később azonban az USA-t, a Szovjetuniót, illetve a Németország által lerohant országok – Lengyelország, Franciaország, Belgium és más országok – szabad fegyveres erőit is. Az úgynevezett tengelyhatalmak  vagyis Németország, Olaszország és Japán ellen harcoltak.

Egy bizonyos csoporttal kapcsolatban széles körben elterjedt, de túlzottan általánosító kép. Ezek lehetnek pozitívak, negatívak vagy semlegesek. A sztereotípiák miatt az emberek hajlamosak eltúlozni az adott embercsoportok közt meglévő különbségeket, vagy úgy, hogy nem helytállóan azokat homogénnek tekintik, vagy pusztán a különbségekre koncentrálnak.

A judaizmus egyik legfontosabb könyve. Olyan ősi rabbinikus írások és feljegyzések gyűjteménye, melyek a zsidó törvényeket és hagyományokat értelmezik.  A Tórához fűzött kiegészítéseket tartalmaz, és a későbbi zsidó törvények alapját képezi.

A keresztények közös vallásgyakorlásának helyszíne, illetve a közös alapokon nyugvó hittel rendelkező és a vallást ugyanúgy gyakorló hívek közössége, például a presbiteriánus egyház, a katolikus egyház, az ortodox egyház.

A náci Németország által vezetett koalíció, melynek tagja volt még Olaszország és Japán. A második világháború során együtt harcoltak a Szövetséges Hatalmak ellen.  A kifejezést először Benito Mussolini olasz diktátor használta, amikor 1936-ban a német-olasz egyezmény aláírása után egy Róma-Berlin tengelyről beszélt.  A szövetségi rendszert azért hozták létre, mert mindhárom ország szerette volna bebiztosítani terjeszkedő politikáját.

Az a tekercs, melyre a héber biblia első öt könyvét, Mózes öt könyvét  írták.  A Tórát az istentisztelet alatt használják a zsinagógákban. A Tóra kifejezést szélesebb értelemben véve a zsidó vallási tanításokra is használjuk.

A transznemű emberekkel szembeni negatív hozzáállás és érzelmi viszonyulás.  A transzfób nézeteket gyakran a homofóbia egyik megnyilatkozásának tekintik.

Az az ember, akinek születéskori neme különbözik a nemi identitásától. Néhányan, bár nem mindannyian a fizikai átalakulás mellett döntenek. Ők nem akarnak az eredeti, biológiai nemük képviselőjeként élni, sebészeti beavatkozásokon és hormonterápián esnek át annak érdekében, hogy annak a nemnek a fizikai jellegzetességeinek a birtokába jussanak, amellyel azonosulnak.

Emberek elnyomása és zaklatása vallási hovatartozásuk, szexuális orientációjuk, vallási meggyőződésük, faji hovatartozásuk, illetve a nemekről alkotott elképzelésük (gender) miatt.

Mérgező vegyi anyagok, ide tartoznak az ideggázok is, melyeket annak érdekében vetnek be, hogy sok embernek okozzanak sérülést, vagy sok embert öljenek meg. Tömegpusztító fegyverként kerültek besorolásra, mert válogatás nélkül mindenkire hatással vannak, akivel kapcsolatba kerülnek. Először az első világháborúban használták őket. Az 1980-as években az iraki-iráni háborúban mindkét fél használt vegyi fegyvereket, és a szíriai polgárháborúban 2013-2017 közt minden évben megerősítést nyert – és nemzetközi felháborodást keltett – a vegyi fegyverek használata. Az 1993-ban aláírt Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény tiltja a vegyi fegyverek gyártását, felhalmozását és használatát. Ennek ellenére a felhalmozás tovább folytatódik.

Az a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb állami kitüntetés, amivel Izrael azokat tüntette ki, akik életük kockáztatásával és minden ellenszolgáltatás nélkül mentettek zsidókat a nemzeti szocializmus időszakában. 2017 január 1-ig 50 országból összesen 26.513 embert tüntettek ki. Ha többet szeretnél megtudni a Világ Igazairól, kutass az adatbázisban.

A Neuengamméban található koncentrációs tábor altábora volt.

A félelem és a gyűlölet érzése, mely minden tőlünk különböző dologgal vagy emberrel szemben fellép, ami vagy aki furcsa vagy más, mint az adott ember, például más a kultúrákból vagy országokból származó emberek. Az idegengyűlöletnek része lehet az identitás elvesztésétől való félelem, a másik viselkedésével szembeni gyanakvás, a velük szembeni agresszív viselkedés, sőt a saját csoport, a saját kultúra megőrzése érdekében az idegenektől való megszabadulás vágya is.

1933 és 1939 között a nemzetiszocialista kormányzat olyan törvényeket fogadott el, melyek korlátozták, illetve megszüntették a németországi zsidók állampolgári és emberi jogait. A zsidó tanárokat és diákokat például kitiltották az állami iskolákból. A zsidókat eltiltották számos hivatás gyakorlásától, és arra kényszerítették, hogy második keresztnevet vegyenek fel (a nőknek a Sára nevet, a férfiaknak az Izrael nevet kellett viselniük). A Vichy-kormány 1940 és 1944 között ugyancsak elfogadott zsidóellenes törvényeket, melyek értelmében kitiltotta őket a hivatalokból, és megfosztotta őket állampolgárságuktól. A zsidók a náci Németország által megszállt területek mindegyikén szenvedtek az életbe lépett zsidóellenes törvények miatt.

A zsidó közösség sok különböző csoportból áll, többek közt az ortodoxokból, a reform zsidókból és a nem vallásos zsidókból.  Hogy miért tartja magát zsidónak valaki, az egyénenként különbözik.  Vannak, akik nem tartják a vallási szabályokat, de őseik története miatt a zsidó közösséghez tartozónak érzik magukat. Vannak olyanok, akik megtartják az ünnepeket, mások nem kötődnek szorosan zsidó gyökereikhez. A zsidó vallás törvényei szerint az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó. A zsidó emberek egyetlen Istenben hisznek, aki nem csak megteremtette a világot, hanem akivel minden zsidó ember személyes kapcsolatban állhat. Lehetséges betérni a zsidó vallásba, amennyiben a betérni szándékozó a rabbi felügyelete alatt bizonyos ideig tanulmányozza a zsidó életformát, és abban részt is vesz.

Zsidó imaház, itt zajlik a Tóraolvasás, de itt találkoznak és tanulnak is a közösség tagjai. A judaizmus egyik legfontosabb intézménye, és nagy hatással volt a keresztény és a muzulmán közösségekre.